EMISIT SPIRITUM

Éééés: elkészült az opera!

A háromfelvonásos szerkezetű történetet 

két felvonásba sűrítettem, 

a szereplők száma is csökkent.

Részletek hamarosan!

Az opera egy részletének kottája itt megtekinthető

http://fgym-en.blogspot.hu/search/label/sheet_music

A két part között

Történelmi opera Rákócziról három felvonásban

Szövegét Csabai Mária és Fehér György Miklós írta

Bár a történelemből merített témára íródott, a szövegkönyv nem mindig ragaszkodik a tényekhez, célja Rákóczi hazájához való hűségének, helytállásának bemutatása.

         A nyitányban a Rákóczi-szabadságharc előzményeit, kiváltó okait ismerhetjük meg.  A zene az 1660-1711 közötti évek történéseit festi le.

A kezdő „török” zene után halljuk az „osztrákot”, majd a kettőt együtt is, ami az ország „két pogány közti” állapotára utal. Utalás történik a szégyenteljes Vasvári békére. Fúvós hangszerek mutatják be a Habsburgoknak behódoló főurak hajbókolásait. A „fő udvari erényeket”: a simulékonyságot, mellébeszélést egy újabb fúvóstémán halljuk.  A Habsburgok ellen szervezkedőket elfogják, kivégzik. A többiek maradnak a „simulékonyságnál”.

         Szaxofonon szólal meg a sanyargatott nép panasza: a „Rákóczi kesergője” dallam. (Szövege: Hallgassátok mëg, magyarim, ammit beszélëk…)

         1676. márc. 27-én megszületik a fejedelmi sarj, Rákóczi, az őt ábrázoló néhány hangot rögtön megtöri a bécsi riadalom ábrázolása.

         Az országban a zűrzavar fokozódik. A bujdosó kurucok és a császáriak harca mindkét oldalon kegyetlenkedéssel is jár. Egy korabeli dallam ábrázolja mindezt, ami 1698-ben jelent meg. Misztótfalusi Kis Miklós szövege nem hangzik el az operában, de ezt festi le a dallam feldolgozása:

HA megsokasodik A’ Bün, ’s megrakodik

Föld színe gonoszsággal;

Az igaz itélö, Személyt nem tekintö

Jehova vagy haraggal

Székit letéteti Itéletet tenni

Szörnyü boszszú állással.

         Volt jó nádorunk is, a zeneszerető Esterházy Pál herceg személyében, őróla az általa összeállított gyűjteményből vett idézettel emlékezik meg a nyitány. Hallunk „francia” zenét is, mivel XIV. Lajos támogatta a kurucokat.

A magyarok megelégelik a kegyetlenkedéseket, a túlzott sarcokat, szervezkednek, Rákóczi élükre áll.

         A szabadságharc változó sikerei és sikertelenségei, ügyetlenül vezetett hadjáratai helyett diadalmas lovasrohamot hallunk. Befejezésül több dallam részletei szólalnak meg, kis idézet utal a Rákóczi-indulóra is.

I. felvonás

1. jelenet: Lengyelország, Dancka (Danzig/Gdansk), 1712

Mányoki átadja a fejedelemről készített híres képet. Leveti magyar ruháját (ugyanabban a ruhában érkezik, mint a képen), és európai ruhát ölt magára.

Mányoki beszámol arról, hogy európai tanulmányútja sikeres volt, de nem sikerült a szabadságharc ügyében eredményeket elérnie. Mányoki kimegy.

2. jelenet:

Sarolta érkezik. Rákóczi büszkén mutatja a képet, de feleségéből csak a bántottság, elégedetlenség hangja szól. „Egy álom miatt veszni hagyta családját, gyermekeit, és engem is”. Pár pillanatra mintha kibékülnének, amikor Sarolta megemlíti, hogy ő menekítette ki Rákóczit a börtönből hajdanán, de útjuk mégis szétválik. Sarolta kimegy.

3. jelenet:

Rákóczi, aki itt már nincs biztonságban, egyedül marad. Ekkor érkezik az angol követ, aki útleveleket hoz kísérői és Rákóczi számára. Közli, hogy királynője egy hajót biztosít, de felesége nélkül kell és a legsürgősebben elutaznia. A követ kimegy.

4. jelenet:

Rákóczi a Saroltának szánt búcsúlevél megírása előtt imában fordul az Úrhoz. A jelenet végén kimegy, miközben a zenekaron Rákóczi „zenei névjegye” szól.

5. jelenet:

Sarolta érkezik, keresi Rákóczit. Helyette a levelet találja. Egyre feldúltabban olvassa. „Többé már nem látjuk egymást” – jövendöli Sarolta, és azt is, hogy „Fény kíséri őt, én pedig sötétbe süllyedek.” Annyira átéli helyzetét, hogy ájultan rogy össze.

6. jelenet:

Rákóczi titokban hajóra száll, az elindulást vízbeömlés és a vitorla problémái késleltetik, miközben egy csónakos figyelmezteti a kapitányt, hogy ne vigye magával Rákóczit, mert a dánok útközben le akarják tartóztatni. A kapitány letagadja fejedelmi utasát.

Átvezető zene: A hajó viszi magával Rákóczit, de a szabadságharc előtörténetét, az osztrákok, franciák és a magyar főurak hozzáállását, és persze a szabadságharcot is. (Visszaidéződnek a nyitány egyes dallamai, sőt a partról lengyel zene foszlányait is halljuk.)

Megszívlelendő szavak Rákóczitól és Rákócziról Pap Gábor előadásából

http://www.youtube.com/watch?v=ZNOVszc75wA

Dancka (Lengyelország) Párizs, Grobois, Drinápoly után vagyunk

A drinápolyi fogadtatás után vagyunk, halad tovább az opera.

2012. márc. 27-én lesz Rákóczi születésének 336. évfordulója. Szülőfalujában, Borsiban 25-én ünneplik az évfordulót, lélekben ott vagyok.

Drinápoly

A III. felvonás elején formálódik a TÖRÖK ZENE!

Készülő opera

Elkészült az opera (A két part között) II. felvonása. Apróbb javítások, csiszolgatások még ráférnek, de kezdődhet a főleg Törökországban játszódó III. felvonás megírása a drinápolyi fogadtatással.